2011. október 31., hétfő

Rácsos karamellás almás süti / toffee apple lattice

Évek óta minden októberben meghallgathatom a Ház Ura előadásában, hogy: "Angliában most lehet toffee apple lattice-t kapni". Ezt az egyébként egyszerű almás édességet csak egy hónapig árusítják a Greggs-ben. Az általában kapható almáspitéknél egészségtelenebb és finomabb: a karamella alaposan átalakítja.
Mivel volt itthon felhasználásra-értett alma, és kiolvadt hájastészta, ma toffee apple latticeket gyártottam.
Jól sikerült, bár legközelebb sima karamellát adnék hozzá.
Az almapüré a szokásos módon készült, bár a megtisztított, és felkockázott almához körte is került, ezeken kívül csak egy kis narancslé (hogy elkezdődjön a párolódás, aztán hamar levet ereszt a gyümölcs is), reszelt narancshéj, szegfűszeg és fahéj ment bele. 
Ez lenne nagyjából az alapom minden almás sütihez, pl: apple crumble /almás morzsa, de most karamella ízre is szükség volt: ezt mindenféle kéznél levő tejkaramellák biztosították, több cukor most nem is került bele. Mivel végül túl sok levet eresztett, (és nem akartam addig főzni, amíg elpárolog), egy kis búzadarával sűrítettem.
Normál esetben ha muszáj valamivel felszívni a levét, akkor darált zabpehely megy bele, de most ez esett kézre. Sűríteni pedig azért kellett, mert következő lépésként a téglalapra vágott tésztákra almapüré halmokat raktam, majd furmányosan bevagdosott tésztatéglalapokat ragasztgattam rájuk, némi nyomkodás és tojás segítségével.

2011. október 18., kedd

Őszi koszorú

Már nagyon ideje volt leszedni a tavaszi dekorációt (pláne hogy a spontán gangfelsők összefestékezték), de meg akartam várni vele ennek a koszorúnak az elkészültét.
Tavaly is készítettem ugyanilyet, (és már akkor is megfogadtam, hogy soha már).
De sajnos továbbra is tetszik, és boltban nem láttam olyat, ami legalább ennyire bejött.
Indul a játék
A dolog nagyon egyszerű: az ember lelegeli valakinek a tűztövis bokráról a bogyókat, mielőtt a madarak tennék meg (narancs vagy vörös szín ízlés szerint). Vigyázat:  a tűztövis szúr (nomen est omen), és illik engedélyt kérni a tulajtól. 
Majd emberünk beszerez egy koszorút bármelyik hobbi / barkács üzeletben, max 300 ft (ajánlom a szalma kötegből készítettet, mert lehet, hogy a hungarocell nem kompatibilis a ragasztópisztollyal). 
Eztán már csak a szívás van hátra, amikor is szépen csokrocskánként ujjacskákat csak módjával szétégetve felragasztgatjuk a bogyókat az alapra.


A kész koszorú
Ja, ragasztópisztoly hasznos a projecthez, (az nemtom hol lehet szerezni, én Anyutól csórtam az enyémet, mert neki kettő volt). De meg lehet oldani máshogy is: a karácsonyi koszorúmra nem ragasztani, hanem tűzni szoktam a dekorációt: merev drótokból U szögecskéket hajlit az ember és azzal rögzíti a bogyócsokrokat.


A bogyók természetesen hamar összeszottyadnak, de azért szerintem szépen dekorálnak, amíg el nem készül a karácsonyi  ajtó-dísz.

2011. október 17., hétfő

Faápolás 2.0

Hétvégén nagyon kitört rajtam a lakberendezés. Kanapét cipeltettem, bútorokat tologattam.
Hirtelen nagyon sürgős lett, hogy a szeplős szekrény pöttytelenedjen.
Mivel az angol kence nem vált be annyira, adtam egy esélyt az ikejás fabeeresztőnek, és nyert.
Akartam adni egyet a lenolaj kencének is, de már a verseny indulása előtt diszkvalifikálnom kellett: emlékszem, milyen büdös erős szaga van, és nem akartam zárt térben egy hónapig azt érezni, valamint nem tudtuk kinyitni az üveget...


Szóval SKYDD fakezelő olaj. (Most látom, hogy konyhai felületekre ajánlották. Hát így járt.)


Mindenesetre lépés a megfelelő irányba.
És mivel a többi bútor is sötét fa, el sem rontottuk annyira. :)

2011. október 13., csütörtök

Faápolás

A szeplős szekrényről már írtam régebben. Még tavasszal Angliában vettem egy kis kencét, hogy kipróbálom a pöttyökön:




Hogy mi akadályozott meg benne nyolc hónapig, hogy ezt meg is tegyem, arról gőzöm sincs.




Eredmény: Jobb, mint a folyékony cuccok, amiket itthon kipróbáltam, de még mindig nem elég. Napokkal később is szép sötét a fa, de a pöttyöket nem fedte el teljesen. 
Legközelebb a lenolajkencét próbálom ki, vagy az ikeja fabeeresztőjét. Bármelyik várható akár már 1 éven belül...

2011. október 12., szerda

*Random bigyó*

A legújabb lakberendezési tárgyunk (pusztán díszítő funkcióval): Az egyik nagy áruházban a kutyajátékoknál találta a Ház Ura. Én annyira beleestem, hogy rögtön meg is kellett venni (pedig nincs is kutyánk). 
Guminő, kakasoknak.

2011. október 11., kedd

Muszaka Rick Stein módra / moussaka

Szeretem az olyan kajákat, amik kicsit különlegesebbek, és előre elkészíthetőek. A muszaka nem egy bonyolult kaja, de kicsit macerás. A szósz irtó egyszerű, csak egy kis hagyma, fokhagyma, sok darált bárány és paradicsom, a fűszerezése pedig a szokásos só, borson felül egy kis oregánó és fahéj (a fahéj fontos). A padlizsánhoz pedig csak  türelem kell, ahogy centis szeletekbek kis oliva olajjal (nem szűzzel) megkenegetve megpirítja az ember. (Vagy az egészet becsapni a sütőbe gyorsan :) Ezen kívül pedig kell még egy kis besamel mártás és sajt. Vagy nem, mivel a padlizsántól az egész olyan krémes lesz egyébként is, hogy kicsit felesleges még dúsítani.






Én most ezt a Rick Stein receptet használtam, és igen szépen bevált. De a magyar kajabolgok is tele vannak jobbnál-jobb receptekkel.
Nekem saláta (ez éppen saját bio rukola avagy borsmustár levél, és attól olyan lyukacsos, hogy a nem győzőm ellegelni a földi bolhák elől), vörösbor és ropogós kenyér kell hozzá.





2011. október 10., hétfő

Helyzetjelentés

Bakker, több mint két hónapja nem írtam...
Nem mintha olyan izgalmas dolgok történtek volna :)
Elmúlt a nyár, voltunk nyaralni: Franciországban csavarogtunk bő két hetet mindenfelé, de a képeket még mindig nem sikerült átválogatni és feldolgozni, úgyhogy arról majd még később talán.
A gangon lévő virágaim jól elszáradtak az utazás alatt, természetesen. Ültettem helyettük mást, remélem az árvácskák tényleg szépen kibírják majd a telet is.

Lakás-javítgatás terén is pang a helyzet, de már bele is törődtünk. 
Valamelyik nap bevadultam a tárolóhely-hiányon (végre), és felhoztuk a polcokat amiket a pincében találtunk.


Hasznosak, és élőben talán nem annyira szánalmasak, mint a képen :)



A hét végén lomtalanítás lesz a környéken, kirakunk egy igen régi és kényelmetlen ágyat és aztán behurcoljuk a szüleimtől az ott tárolt giga secondhand kanapémat. Ma este talán elvonszolom magamat az ikejába, hogy menézzem, kapható-e még az a vászon, amiből a huzatot szeretném készíteni.


Egyébként a helyzet a szokásos: meló (új csoport) főzőcskézés, általános rohangászás.