Gáz van, végre

Tegnap (egy újabb otthon, szerelőkre-várással elütött nap után) végre visszakötötték a gázt.
Az utolsó napokat vidéken húztuk ki, bár ebben a kánikulában már majdnem mindegy lenne, úgyis hideg vízben fürdik mindenki, és túl meleg van a főzéshez.
Az elmúlt hetekben a különböző gázszerelők, gázművek, vízművek és kéményseprők miatt a Ház Ura tíz napot töltött azzal, hogy otthon várt (szerencsére ő otthonról is tud dolgozni). Mindezt olyan fontos dolgok miatt, mint hogy valaki bejöjjön a lakásba, elzárja a gázcsapot, és átadja az üzenetet, hogy kinyithatjuk, ha este a szomszéd azt mondja, hogy elkészült.


Mindenesetre némi ízelítőt szereztünk arról, hogy milyen lenne az átépítés (ami nem lesz).


Beszélgettem egy rokonommal a hét végén, most engedtek az eladófélben lévő lakásuk árából 5 millát, mert 2 éve nem kelt el, és már nagyon kellene nekik a pénz. Szintén budai, 20 m2-rel nagyobb, mint ez, felújított, és most kínálják annyiért, mint amennyibe ez került néhány éve. Szóval van az a sanda gyanúm, hogy ha ráköltenénk azt a 5-6 millát erre, (megcsinálnánk a minimumot, hogy praktikusan használható legyen), az életben nem jönne vissza. 


Áááá, dönteni: milyen fura problémáim vannak.