Two-up, two-down / 2 lent - 2 fent

Sok kifejezés létezik a hagyományos angol házra, méretétől és típusától függően. A cottage kifejezés már itthon is jól ismert, főként romantikus eszmékkel és téveszmékkel asszociáljuk. Eredetileg apró vidéki házakra használták, iparosodott környéken (még ha kicsi is a ház) nem találunk cottage-okat.
A legtöbb hagyományos angol ház jellemzője, hogy szűkös és hogy sorház (teraced) mindkét oldalról van falszomszédja. Ezen belül is igen gyakori, a két szintes, mindkét szinten két helyiségre osztott ház: ez  a two-up, two-down. Földszinten nappali és étkezős konyha, az emeleten pedig két szoba. A romantika jegyében eredetileg közös wc a közös udvaron, és a mai divatnak majdnem megfelelően szabadon álló kád a tűzhely előtt. (Amit a heti egy fürdés után visszaakasztottak a közös mosóház falára.) 
Jobb változataik hátsó- és esetleg egy kis előkerttel is bírnak, rosszabb változata az un. back to back, ahol a hátsó kertben/udvaron ma kb a kukáknak - legkevesebb 5 db a szelektív gyűjtés miatt - van csak hely.

Apró előkertes változat

Előkert nincs, kocsi van

Egymásnak háttal

A késő viktoria-korabeli időszakban épültek nagy számban, de még ma is nagyon sok északi ipari városban használatban vannak, általában minimum egy extra, kívülről hozzá-csapott helyiséggel (füri+wc).

Milyen lenne már' ipari épületben lakni

Restoration home, 2 rész: Nutburne
Először a képek:

Ilyen volt

Ilyen lett

Az épület eredetileg víznyerőhely/vízmű: Pumping Station, utólag egy hatalmas és olcsón fenntartható ház (köszönhetően a napelemeknek a háztetőn, az extra szigetelésnek és a talajhő szondának, amit a régi kútba tettek).
Amikor nekiálltak szétkapni az épület belsejét, módszeresen szétverték és elszállították a gyöngyörű gépeket, csöveket... Hát nem sok jóra számítottam. 
De sikerült egy világos, tágas otthonos épületet létrehozniuk.
Előszor nagyon nem értettem egyet azzal, hogy a tulajok semmit sem akarnak megőrizni az épület eredeti elemei közül (egy ipari csiga a plafonon, vagy egy szétkapott gép mint dekorációs elem), de így utólag én is giccsesnek éreztem volna.


Ez jól sikerült, sok lehetőség van az ípari épületek hasznosításában, nem véletlenül akkora divat még mindig a loft. Mondjuk víztoronyra nem vágynék.

Milyen lenne már' templomban lakni

Ismét van új kedvenc lakberendezős-átépítős filmsorozatom a BBC-n: restoration home. Olyan családokat mutatnak be, akik igen lepukkant, vagy eredetileg nem lakás céljára épített épületeket alakítanak át. 

Eddig három rész ment le, kettő nagyon  tetszett (egy templom és egy ipari épület), a harmadik (egy harminc szobás 18. századi ház) nem az én stílusom.

Évek óta bele vagyok esve a templomban lakás gondolatába. Először vagy 18 éve hallottam róla egy barátomtól, aki Írországban utazgatott, és megismerkedett egy lánnyal, aki egy használaton kívüli templomban lakott az állataival (értsd pl. kecske). Sok ilyen átalakított épületet láttam (sajnos csak képeken) amíg Angliában éltünk, és legtöbbször impozáns térkihasználással: mondjuk a fűtés számlájukat nem irigylem, de a fényt nagyon.
Az utóbbi években Angliában többszáz használaton kívüli templomot adtak el. Ezek az épületek különböző felekezetekhez tartoznak, a faluban tavaly pl egy aprócska metodista kápolnát árultak, a városban van olyan szórakozóhely ami egy hatalmas anglikán templom volt eredetileg: ólomüveg ablakokon süt be a nap, amíg ülvöltő zene mellett iszod a sörödet.
Kedvenceim a lakássá alakított templomok: jókat szoktunk vitatkozni a Ház Urával a témában, szerinte ugyanis ezt nem szabadna csinálni. Egyházi szempontból, miután elvégzik a megfelelő szertartásokat egy ilyen ex- templomon, akkor az már csak ugyanolyan épület, mint a szomszéd budi (bocs), de valahol megértem az ő szempontját is, nekem is számít egy épület története.
Szóval egy ilyen "ház" tetszene is meg nem is: tetszene a múltja és a terei miatt, nem teszene, hogy nem elég kuckós (ha pedig kuckósra alakítják, akkor a terek vesznek el).

Képek: apartment therapy

Nem az a tipikus otthonos hálószoba.

Northumberland, Anglia

És még egy kép, a BBC sorozatból:

Még AGA-juk is van, az élet nagyon igazságtalan...

Sebek a falon

Nem kell semmi misztikusra gondolni, senki vére könnye, stb. sem jelent meg a falunkon, csupán a gáz mizéria nyomairól akartam írni.
Mivel mi ramatyul lakunk, az, hogy kikapták a csövek egy részét, és a gázórát (a fal másik oldalán) nem tett nagyon sok kárt a lakás összesített szépség-fokában,  de képzelem, hogy egy hasonló kis korszerűsítés mekkora kár okozhatott a ház többi lakójánál:

Bájos, nem?

És még nem volt időm, hogy kitakarítsak utána... Persze mondjuk attól, hogy felporszívózom a levert vakolatot, nem lesz sokkal szebb az összhatás. :)

Nem nekünk

Tegnap ebédszünetben becsábítódtam egy ingatlanos irodájába. Szó szerint: nézegettem a kirakatot, és kijött értem a hölgyike. :) Ha már ott voltam, kihasználtam a helyzetet, hogy rákérdezzek egy pár dolgra.
Elbeszélgettünk arról, hogy mennyibe kerülnek a környéken a lakások, és hogy érdemes-e felújítani.
Röviden: nem.
Hosszabban: attól függ: ha maradni akarunk-e benne, mert akkor természetesen szükség lehet rá, de ha eladjuk, akkor nem fog visszajönni a befektetés, csak ha nagyon olcsón vettük eredetileg. (Nem)
És a nagyobb lakások forgalma egyébként is pang.
No és akkor mi van a lakás felújításával,  kiadás céljára. Nagy eséllyel jobban járunk, ha a bankba tesszük a pénzt, és kevesebb felhajtás.
Említettem, hogy kezd elmenni a kedvem az egésztől?


Szintén tegnap alig tudtam bejutni a lakásban, festették a folyosót, és totál elbarikádozták az egészet. Elhordták az összes virágomat a lépcsőre, és ott is hagyták. Ez a rész még természetes, de hogy nem szóltak egyáltalán, hogy lesz valami?! (Akkor mondjuk elpakoltam volna én, és nem kell nekik fekete fóliát teríteni egy napra a virágokra 40 fokban.) Egyébként is mindent összefestékeztek, és max kicsit szétkenték, de nem takarították le. Hogy lehet ilyen ocsmány munkát végezni?!


Puffogás vége.

Gáz van, végre

Tegnap (egy újabb otthon, szerelőkre-várással elütött nap után) végre visszakötötték a gázt.
Az utolsó napokat vidéken húztuk ki, bár ebben a kánikulában már majdnem mindegy lenne, úgyis hideg vízben fürdik mindenki, és túl meleg van a főzéshez.
Az elmúlt hetekben a különböző gázszerelők, gázművek, vízművek és kéményseprők miatt a Ház Ura tíz napot töltött azzal, hogy otthon várt (szerencsére ő otthonról is tud dolgozni). Mindezt olyan fontos dolgok miatt, mint hogy valaki bejöjjön a lakásba, elzárja a gázcsapot, és átadja az üzenetet, hogy kinyithatjuk, ha este a szomszéd azt mondja, hogy elkészült.


Mindenesetre némi ízelítőt szereztünk arról, hogy milyen lenne az átépítés (ami nem lesz).


Beszélgettem egy rokonommal a hét végén, most engedtek az eladófélben lévő lakásuk árából 5 millát, mert 2 éve nem kelt el, és már nagyon kellene nekik a pénz. Szintén budai, 20 m2-rel nagyobb, mint ez, felújított, és most kínálják annyiért, mint amennyibe ez került néhány éve. Szóval van az a sanda gyanúm, hogy ha ráköltenénk azt a 5-6 millát erre, (megcsinálnánk a minimumot, hogy praktikusan használható legyen), az életben nem jönne vissza. 


Áááá, dönteni: milyen fura problémáim vannak.

Kert helyett

Ahogy már említettem, én jobban szeretek vidéki lenni. Nem feltétlenül tehenek, hajnalban kelés és szántóföld, de azért kert és tér kéne nagyon.
Már tavaly piszkálgatott a gondolat, hogy a körfolyosóra kellene virágládákat venni, és kertészkedni egy kicsit, de elvettettem az ötlete, mert útban lettek volna a soha-meg-nem-valósuló-felújítás alatt.
Idén aztán már nem bírtam magammal, és bevásároltam. Kicsit félrement a dolog, mert a folyosó még annál is sötétebb, amit én gondoltam, és a virágok kiválasztásánál ezt nem vettem annyira nagyon figyelembe, cserébe a virágok nem hajlandóak annyira nagyon virágozni. De azért így sem rossz.

Egy kis természet

Impatiens walleriana, mondjuk ez pont jó árnyékba

És mert agyamra mentek az angol kertészeti műsorok, amik szerint egy virágládában is érdemes zöldséget termeszteni (üzenném, hogy annyira ezért nem, de kísérletnek érdekes), volt saláta project is:

Egzotikus saláta a gangon.

Három hónap locsolgatás és egyharmad zacskó különleges mag (Mixed leaves / Suffolk Punch) eredménye egy tál salátára való levélke.
De azt is elismerném, hogy a szabadföldbe és napra (vidéki kertbe) vetett   harmad-zacskó bőven termett, és 3 hét után betakarítható volt.

Zord idők

Őszintén szólva, nem erre számítottam.
Itt vannak a sanyarú idők, kb egy hónapja nincs gáz a lakásban, (azaz nincs meleg víz, és nem lehet főzni), de mindez nem a felújítás miatt van.
Úgy érzem, hősiesebben viselném, ha az már a csinosodás miatt lenne. De a helyzet az, hogy semmi közünk hozzá.
Kicserélték a régi csöveket az utcában, ezért elzárták egy napra a gázt. Majd nem nyitották ki, mert valami szivárog, nem az utcában, hanem a házon belül. (Eddig nem szivárgott?!) És most röpke 2.7 milláért rendberakják, bármi is az. Három hét alatt, ígérték akkor. Ez már négy hete volt, és már gázóránk sincs, csak csövek a falban.
Félreértés ne essen, én is a fel nem robbanás pártján vagyok, de most már kezd elegem lenni abból, hogy az edzőteremben kell fürdenem minden nap. 
Ennál is jobban hiányzik a főzés, (nem igazán szeretek máshol enni, finnyás vagyok), ezért most ilyeneken élek, mint meleg kaja:

Mert ez meg lehet sütni az elektromos raclette sütőn.

Állítólag mikróban lehet tésztát főzni. Ma fogom tesztelni :) Apró örömök az életben.


Ja és, hogy miért nem használtuk ki a gáznélküliséget: ha már úgyis senyvedünk, a felújítás is haladjon?! Amikor kiderült, éppen utazó-félben voltunk, Ház Ura konferenciázott, és én is elkísértem egy kicsit. Aztán pedig már eltelt a kitűzött idő fele, és elindítani a fűtéscserét túl komplikáltnak tűnt, ha úgyis visszakötik a gázt pár napon belül. Most meg megint nem érdemes elkezdeni, mert július végétől megint nem nagyon leszünk itthon.
Szervezni tudni kell -ene.